#BREW

A #BREW egy közösségi média kísérletnek indult 2015 őszén, melynek célja az volt, hogy valós, konkrét példán keresztül tesztelje egyrészt az Instagram képmegosztó közösségi oldal működési mechanizmusát, másrészt feltárja, miként lehet ezt a mechanizmust arra használni, hogy adott időn belül befolyásolóként (influencer) tudjon megjelenni bárki. Annak érdekében, hogy a kísérlet mindenféle háttér és hátszél nélkül induljon, a kutatók egy olyan niche szegmenst és szubkultúrát választottak ki, amelyikhez egyiküknek sem volt semmi köze: sem előéletük, sem akkori felkészültségük, sem háttértudásuk nem volt a témában. Ez a terület az újhullámos kávékultúra lett, amely éppen ebben az időszakban kezdett teret nyerni Magyarország nagyobb városaiban. A kutatók egy szellemmárkát hoztak létre, amely kidolgozott vizuális identitással rendelkezett az első pillanattól kezdve, ám ügyeltek arra, hogy semmi ne utaljon arra, az adott területen belül pontosan mivel is foglalkozik a márka (így nem derült ki, vajon a szűk terület melyik szegmensében tevékenykednek: prökölőüzem? kávézó? forgalmazó?). A cél az volt, hogy úgy sikerüljön befolyásoló státuszba kerülni, vagyis a kis közösség respektált, véleményformáló erejévé válni, hogy mindeközben semmi nem derül ki a kísérlet hátteréről.

 


Konferenciák

SMART 2017 – 2017. április 5., Budapest

“A #BREW-kísérlet”

Előadók: Sebestény Csilla és Dragon Zoltán

Absztrakt: A #BREW egy közösségi médiakísérlet, melynek célja, hogy bemutassa és feltérképezze a közösségi oldalak és csatornák befolyásoló és közösségteremtő erejét. A szakemberek egy manapság felkapott témát választottak: az újhullámos kávé kedvelői igen nagy számban vannak jelen az Instagramon, valamint tartalomgyártás szempontjából is előnyös. Létrehoztak egy márkanevet, a #BREW-t, amely egy nem létező terméket, sosem volt szolgáltatást takar, és arra voltak kíváncsiak, hogyan reagálnak a felhasználók egy olyan marketingkampányra, amely nem ösztönzi őket vásárlásra vagy adataik megadására. A projekt egyrészt a kompetitív fényképezés dizájnra irányuló trendjét hivatott tesztelni célcsoportra vonatkozóan, másrészt bemutatja egy új módszer, a slow marketing működését is: egy olyan stratégia, amely egy lassabb, tudatosabb építkezésre ösztönöz, amely nem csak az egyéni monetáris profitot tartja szem előtt, és amely a technológia áldásos tulajdonságait kívánja kihasználni.


Az etnográfia esélyei és lehetőségei a digitális térben – 2017. április 7-8., Szegedi Tudományegyetem

“Az instagramizmus működése az újhullámos kávés közösségben: a #BREW-kísérlet kvalitatív tanulságai”

Előadó: Dragon Zoltán

Absztrakt: A 2015 novemberében indult #BREW-kísérlet célja az volt, hogy az Instagram képmegosztó közösségi oldalon egy előre kiválasztott szubkultúra, az újhullámos kávé köré szerveződő közösség keretein belül influencer státuszt érjünk el. A kísérlet sikere valójában a közösségi média alapvető szabályrendszerének vizsgája is, amennyiben kizárólag az adott platform szabályait betartva, a közösségtől tanulva, az ott használatos technikákat alkalmazva adott idő alatt meghatározó jelenlétet képes elérni a fiktív felhasználói fiók. Lev Manovich és kutatócsoportja egy 16 milliós, az Instagramról kinyert képi adatbázis alapján végzett kvantitatív eredményei nagyságrendi hátteret biztosítottak a #BREW-kísérletnek, ami alapján a közösség által megosztott képi kategóriák, valamint esztétikai megfontolások rajzolódnak ki. Manovich és társai kvantitatív eredményeit, és az ezekre alapozott meglátásaikat kvalitatív módszerrel, részvételi megközelítéssel, a kompetitív fotográfia szabályrendszere alapján vizsgáltuk azért, hogy finomhangoljuk és teszteljük az “instagramizmus” fogalmát valós, életszerű felhasználás és targetálás folyamatában. Az előadás az így kapott eredmények bemutatására és értékelésére vállalkozik.


Publikációk

(Hamarosan)